Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyvel

A képzés célja a vezetői könyvelek számvitel fogalmi kereteinek, tartalmának és
összefüggéseinek tisztázása, és annak bemutatása, könyvelsz hogy milyen a kapcsolat a
vezetői számvitel, a pénzügyi számvitel és a kontrolling között. A tantárgy tartalma és fő
témakörei: a költség, a kiadás, a ráfordítás fogalma, a költségek csoportosítása; a
költségváltozási tényező alkalmazása a költségtervezésben, költségnemek szerinti tervezés
bemutatása. Foglalkozunk az önköltség (előállítási költség) kiszámításával, a kalkuláció fajtái
és módszerei, az Önköltségszámítási Szabályzat tartalmával és összeállításával. Részletesen
tárgyaljuk a vezetői számvitel rendszerének, alrendszereinek kialakítását és működtetését, a
költségek elszámolásának lehetőségeit a számviteli törvény alapján, a költséggazdálkodás
korszerű módszereit, a költség és hozamszámítás rendeltetését és módszereit, tovább a
nullaalapú költségtervezést.
 
A vezetői számvitel fogalma, lényege. A vezetői számvitel céljai. A pénzügyi számvitel és a
vezetői számvitel összehasonlítása. A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel szabályozása.
A pénzügyi számvitel információi könyvel. A vezetői számvitel információi könyvelünk. A
pénzügyi és vezetői számvitel szemlélete a múltra vonatkozó illetve a jövőbeni adatok
hasznosítása szempontjából.
A vezetői számvitel rendszerének kialakítása során végrehajtandó feladatok:
A vezetési szintek, funkciók, szervezeti egységek (elszámoltatási központok) kijelölése,
Az elszámoltatási központok céljainak, feladatainak meghatározása
Az elszámolási központok tervezése,
Az elszámolási központok nyilvántartásai, adatszolgáltatásai,
A feladatok végrehajtásának ellenőrzési módszerei,
A feladatok végrehajtásának elemzési, értékelési rendje,
A teljesítményekhez kapcsolódó érdekeltségi rendszer kialakítása,
Az információs könyveltek rendszer kialakítása.
A költségközpontú, az árbevétel központú és az eredményközpontú rendszer kialakításának
szempontjai és jellemzői.
A vezetői számvitel kapcsolódása a controllinggal. A kontroller szerepe a vállalkozásban. A
controlling funkciók és a vezetői számvitel kapcsolata.
A költségek szerepe a gazdálkodó szervezetek vezetői számára. A költség és a piac
kapcsolata. A gazdálkodás folyamata a költség felmerülésétől az értékesítésig. A
költségszámítás fogalma. A költségszámítás tárgya. A költségszámítás célja könyveljük. A
költségszámítás és a gazdálkodó könyvelnek információs rendszerének kapcsolata. A
költségszámítás és a számviteli információs rendszer. A költségszámítás információi. Az
önköltségszámítás és céljai. A költségszámítás könyvelem szerepe a vállalati tevékenységgel
kapcsolatos döntésekben. A költségszámítás szerepe a tervezésben és a folyamatok
végrehajtásában, a szükséges intézkedések információi.
A kiadás, a költség és a ráfordítás fogalma. A könyveled költség értelmezése a könyvvitelben
és a költségszámításban.
A költségek költségnemek szerinti csoportosítása. A költségnem fogalma. A költségnemek:
anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei,
bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás.
A költségek elszámolhatóságának módjai könyveli. A közvetlenül elszámolható (közvetlen)
és közvetetten elszámolható (közvetett vagy általános) költségek. A közvetlen költség
fogalma. A közvetett költség fogalma és csoportosítása. Az üzemi általános költségek és a
vállalati általános költségek.
 

Könyvelés

 
A költségek könyvelitek csoportosítása azok keletkezése szerint. A termékköltség fogalma és
tartalma. A termékköltség csoportjai: közvetlen költségek és gyártási könyvelik általános
költségek. Az időköltség fogalma és tartalma.
A költségek a termelési, Könyvelést illetve tevékenységi volumenhez könyvelnetek való
viszonya szerinti csoportosítása. A tevékenység volumenével összefüggő állandó és változó
költségek. Az állandó költségek fogalma és tartalma. A Könyvelésnek viszonylag állandó
költségek. Az állandó költség és Könyvelésben az egységköltség kapcsolata. A változó
költségek fogalma és csoportjai. A lineáris (proporcionális) költségek fogalma és jellemzői. A
proporcionális költségek és az egységköltség kapcsolata. A progresszív költségek fogalma és
jellemzői. A progresszív költségek és az egységköltség kapcsolata. A degresszív költség
fogalma és jellemzői. A degresszív Könyvelésen költség és az egységköltség kapcsolata. A
regresszív költség fogalma és jellemző. A regresszív költség és az egységköltség kapcsolata.
Az összes költség kapcsolata a Könyvelésből termeléssel. Az összes költség alakulása a
tevékenység volumenének függvényében: degresszív, lineáris és progresszív kapcsolat. A
költségek és a kapacitás kihasználás kapcsolata. Az optimális kapacitáskihasználás. A
Könyvelésre költségfüggvények fogalma és szerepük a gazdasági döntésekben.
A befolyásolható (releváns) és a Könyvelésről befolyásolhatatlan (irreleváns) költségek
fogalma és tartalma.
A tevékenység változásához Könyvelésnél kapcsolódó költségek. A differenciál
Könyveléshez költségek fogalma és tartalma. A határköltség Könyveléstől. A rétegköltség
fogalma és tartalma. A rétegtermelés hatása a költségekre.
A teljes költség fogalma és tartalma. A teljes költségszámítás célja. A részköltség fogalma és
tartalma. A részköltség számítás. Az értékelés alapjául szolgáló költség tartalma és
meghatározása.
Direct-costing eljárás célja a gazdasági döntésekben. Alkalmazásának területei, korlátai.
Költségszámítás előkalkulációk alapján. Standard költségszámítás. A standard költségek
tartalma, eltérés a standard és a tényleges költségek között.
Opportunity cost fogalma. A korlátozottan rendelkezésre álló Könyveléssel erőforrások
hasznosításának lehetőségei. Az opportunity cost szerepe a döntés-előkészítésben.
A költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási Könyveléskor lehetőségek
összefüggései.
 
Az önköltségszámítási szabályzat tartalma. (az önköltségszámítás tárgya, a kalkulációs séma,
az egyes kalkulációs tételek Könyvelésnek tartalma, a kalkulációs módszerek leírása, a
kalkulációs időszak, határidők, a kalkulációs bizonylati rendje, egyeztetési lehetőségek a
költségelszámolással, az adatszolgáltatásokért és azok Könyvelése ellenőrzéséért felelős
szervezetek, munkakörök, a vezetői beavatkozások szintjei és lehetőségei)
Az önköltségszámítás fajtái. Az előkalkuláció. Az Könyvelések előkalkuláció célja,
összeállításának alapja, részletezettsége. A közbenső kalkuláció. A közbenső kalkuláció
készítésének célja. A termékek, tevékenységek Könyvelésemmel készültségi foka.
Az utókalkuláció Könyvelésbe. Az utókalkuláció összeállításának céljai. A befejezett és a
befejezetlen termelés költségeinek meghatározása.
A kalkulációs tételek tartalma. A közvetlen költség Könyvelésben. A közvetlen anyagköltség.
tartalma. A közvetlen bérköltség tartalma. A közvetlen bérek járulékai. Az egyéb közvetlen
költségek tartalma a kalkulációban. A közvetett költségek. Az üzemi általános költségek
fogalma és tartalma. A központi irányítás költségei. Az értékesítési és forgalmazási költségek.
Az igazgatási költségek. Az egyéb általános Könyvelésből költségek.
Az önköltségszámítás módszerei, eljárásai. Az általános költségek felosztási módszerei. A
közvetett költségek felosztásának köre az adott önköltség kategória meghatározásához.
Az osztókalkuláció. Az osztókalkuláció fogalma. Az osztókalkuláció fajtái. Az egyszerű
osztókalkuláció. Az egylépcsős és a többlépcsős osztókalkuláció. Az egylépcsős és a
többlépcsős osztókalkuláció alkalmazásának lehetőségei. Az Könyvelésre egyenértékszámos
osztókalkuláció. Az egyenértékszámos osztókalkuláció alkalmazásának területei. Az
egyenérték megválasztása. Az Könyvelésen egyenértékszámos osztókalkuláció
alkalmazásának lépései. A Könyveléshez egylépcsős és a többlépcsős Könyvelésről
egyenértékszámos osztókalkuláció.
A pótlékoló kalkuláció. A pótlékoló kalkuláció alkalmazásának területei. A vetítési alapok és
azok megválasztása. A pótlékkulcs szerepe a kalkulációban. A pótlékoló kalkuláció fajtái. Az
egylépcsős (globális) Könyvelésnél ás a többlépcsős (válogató) pótlékoló kalkuláció
alkalmazása.
A kapcsolt (iker) termékek kalkulációja Könyveléstől. A költségokozati elv érvényesítésének
problémái. A maradványérték elvén alapuló ikertermék kalkuláció. A Könyvelésig piaci
árarányos pótlékolás, a szétosztó módszer alkalmazása.
 
5. hét
 
Tevékenység alapú (folyamat) Könyveléssel költségszámítás. A tevékenység alapú
költségszámítás lépései. A homogén Könyvelésestül költségcsoportok, költségfunkciók
képzése, kialakítása. A költségfunkció fogalma. A fontosabb Könyveléssé tevékenység
központok: logisztika, allokáció, minőségvizsgálat, információmenedzsment,
termelésirányítás, Könyvelésként termelésszervezés, karbantartás, raktározás, üzemi
adminisztráció, marketing. A Könyvelésért költségfunkciókhoz megfelelő költségjellemző
rendelése. (cost drivers) A pótlékkulcsok számítása és a költségek felosztása.
A normatív kalkuláció. A normatív Könyvelésenként kalkuláció jellemzői. A norma, a norma
karbantartása. A normáktól való eltérés. A normatív kalkuláció alkalmazásának területei.
A költségellenőrzés. A költségellenőrzés célja és feladata. A költségellenőrzés területei.
A költségelszámolás fogalma. A Könyvelésente költségelszámolás konkrét rendszere.
Döntések a költségelszámolás rendszerének kialakításához. A tevékenységi kör és a
költségelszámolás összefüggései. A költségelszámolás Könyvelésül célja, információs
igények okai.
A költségelszámolás területei. Könyvelésen a könyvviteli nyilvántartásokban. (szintetikus és
analitikus elszámolás) A költség és a gazdálkodási folyamat kapcsolata. A fogyasztási és az
értékképző folyamat. A fogyasztási Könyvelésileg és az értékképző folyamata hatása a
költségelszámolásra.
 
6. hét
 
A fogyasztási Könyvelésképp folyamat és a költségelszámolás, az input Könyvelésszer
költségelszámolás. Az input költségelszámolás alapesetei. A költségek költségnemenkénti
elszámolása. A tevékenységek közvetlen és közvetett Könyveléssé költségeinek elszámolása
költségviselő-költséghely szerint. Az elsődleges költségnem elszámolás jellemzői. Az
elsődleges költségviselő-költséghely elszámolás jellemzői. Az input költségelszámolás
alapesetei.
 

Könyvelő

 
A költségkorrekciók Könyvelőt. Az adott időszakban felmerült költségek elszámolása. A
költségek időbeli elhatárolásának szükségessége. A költség Könyvelőnek és a tevékenység
összefüggései:
az adott időszakban felmerült költség Könyvelőben az adott időszak tevékenységét terheli,
az adott időszakban felmerült költség egy korábbi időszak tevékenységét terheli,
az adott időszakban felmerült költség egy későbbi időszak tevékenységét terheli,
az adott időszak tevékenységét terhelő költség nem Könyvelőből az adott időszakban – hanem
előbbi vagy későbbi időszakban – merült Könyvelőn vagy merül fel.
Az első eset kivételével időbeli elhatárolás elszámolására kerül sor. Költségcsökkentő aktív és
költségnövelő passzív elhatárolás. A költségek időbeli elhatárolásának könyvviteli
elszámolása.
A megtérülések fogalma és elszámolása. A Könyvelőre megtérülések, mint speciális
költséghelyesbítések. A megtérülések okai.
A költségrendezések célja. A közvetlen és a közvetett Könyvelőről költségek elszámolása. Az
általános költségek felosztása, illetve Könyvelőnél az eredmény terhére történő elszámolása.
A közvetett költségek felosztásának problémái. A vetítési alap Könyvelőhöz fogalma és
megválasztása. A pótlékkulcs fogalma és kiszámítása. A költséghelyek (társüzemek,
főüzemek stb) költségeinek felosztása A költségfelosztás és a költségek szerkezete
Könyvelőtől. A fel nem osztott költségek és hatása.
 
7. hét
 
A társüzemi Könyvelővel szolgáltatások fogalma és célja. A társüzemi költségek elszámolása
és a szükséges korrekciói. A társüzemi szolgáltatások költségeinek Könyvelőkor elszámolása.
A társüzemi szolgáltatások költségeinek – mint fel nem osztott költségek – elszámolása az
eredmény terhére. Az elszámolás jellemzői, értékelése. A társüzemi költségek felosztása a
szolgáltatások igénybevevőire. A felosztás jellemzői. Az egyirányú és a visszacsatoló
felosztás módszere. A felosztás sorrendje. (sorrend kijelölése nélküli felosztás és sorrend
kijelölése melletti felosztás.) A diktált pótlékkulcs alkalmazása a költségfelosztás során.
A főüzemi költségek fogalma. A közvetlen költségek Könyvelőnek és az üzemi általános
költségek elszámolása. Az üzemi általános költségek elszámolása az Könyvelője eredmény
terhére, mint fel nem osztott költség. Az üzemi általános költségek teljes összegének, vagy
egy részének felosztása.
A központi általános költségek Könyvelők fogalma és tartalma. A gyáregységi
Könyvelőmmel általános költségek és a vállalatirányítás (a vállalati központ) költségei. A
Könyvelőben központi általános költségek, mint fel nem osztott Könyvelőbe költségek
elszámolása. A központi irányítás költségei nem része az értékelés alapjául szolgáló
költségnek. A központi általános Könyvelőből költségek – saját célú – felosztásának
lehetséges módszere.
 
Az output Könyvelőre költségelszámolás. A tevékenységek jellemző produktumai. A termék
és a teljesítmény (szolgáltatás). Az előállított termékek jellemzői, készletre vételének
lehetőségei. A kibocsátás és a saját célra történő előállítású teljesítmények. A saját előállítású
eszközök. A saját kivitelezésben előállított, készített immateriális javak, tárgyi eszközök,
göngyölegek, anyagok. A saját Könyvelően előállítású eszközök aktivált értéke.
A költségelszámolás kimenete szempontjából a tevékenység végeredménye lehet:
állományba vehető eszköz (saját termelésű készlet vagy saját előállítású eszköz),
eredményt terhelő ráfordítás (kibocsátott szolgáltatás, a termékekre, teljesítményekre nem
terhelhető – az eredményt érintő - közvetett költségek.
Az állományba vett Könyvelőn eszköz költségként/ráfordításként történő elszámolása
Az output költségelszámolás gyakorlati megvalósítása.
Az eredménykimutatás és a költségelszámolás összefüggései Könyvelőről. A forgalmi költség
típusú eredménykimutatás és a költségelszámolás Könyvelőhöz kapcsolata. Az összköltség
típusú eredménykimutatás és a költségelszámolás kapcsolata.
 
9. hét
 
Költségelemzés Könyvelőnél. A költségelemzés fogalma. Költségfogalmak a költségek
elemzésében. (közvetlen költség, korrigált közvetlen költség, technológia költség, szűkített
költség, teljes költség). A költségelemzési módszerek Könyvelőtől. Összehasonlító
viszonyszámok felhasználása a költségelemzésben. A költségek időbeli és térbeli
összehasonlítása. Az összehasonlításhoz használható mutatószámok Könyvelőig. A
költségváltozások elemzése. Dinamikus viszonyszámok felhasználása a költségváltozások
elemzéséhez. A költségeltérések meghatározása. A költségek elemzése megoszlási
viszonyszámok segítségével. A költségek Könyvelővel összetételének vizsgálata
költségnemek szerint. A közvetlen és a közvetett költségek arányának vizsgálata. Az állandó
és változó költségek szerinti összetétel Könyvelővé vizsgálata. A költséghányad Könyvelőstül
és a költségszint fogalma. A költségek és a termelési érték összefüggései Könyvelőként, a
költséghányad kiszámítása. A költséghányad Könyvelőért értelmezése a különböző
költségfajtáknál. (fajlagos anyagfelhasználás, fajlagos munkaóra felhasználás, fajlagos gépóra
felhasználás stb). A „tarifa” értelmezése a különböző költségfajtáknál. (anyag egységár,
órabér, egy órára jutó bérjárulék Könyvelőnként összege, egy gépórára jutó üzemi gépköltség
stb)
 
A költségszint mutató kiszámítása. A Könyvelőnte költséghányad és a költségszint mutató
kapcsolata. Az értékesítés költségszint mutatója. A fedezeti összeg Könyvelően (értékesítés
bruttó eredménye) fogalma és kiszámítása. A fedezeti hányad (bruttó haszon) fogalma és
kiszámítása.
A közvetlen költségek vizsgálata Könyvelőül. A közvetlen költségek összetételének elemzése.
A költségváltozások vizsgálata, a költségváltozás előidéző tényezők. A befolyásoló tényezők
hatásának számszerűsítése. Az ok-okozati összefüggések feltárása Könyvelőleg. A
láncmódszer alkalmazásának feltétele. A láncmódszer Könyvelőképp lényege. A változások
hatásainak feltárása láncmódszerrel. A volumenváltozás, a Könyvelőször fajlagos változás ás
a tarifaváltozás hatásának számszerűsítése. A standardizálás Könyvelővé alkalmazása a
költségelemzésben. A parciális felbontás módszerének alkalmazása a költségelemzésben.
A rugalmasságon alapuló költségelemzés Könyvelőm. A flexibilis költségvizsgálathoz a
költségek csoportosítása. A költségek funkciók szerinti Könyvelőd csoportosítása. A
költségcsoportok és a költségjellemzők:
a gépköltségek költségjellemzője a gépórák száma Könyvelője,
a fűtési költség jellemzője a légköbméter,
az üzemirányítás költségjellemzője a munkaórák száma,
a belső szállítás költségjellemzője a tonnakilométer, stb
A reagálási fok Könyvelői kiszámítása és értelmezése. Az egyes költségcsoportok
költségjellemzője. A proporcionális költség, a degresszív költség, a progresszív költség és a
fix (állandó) költség jellemzője. A Könyvelőjük lineáris költség függvényképe. A degresszív
költség függvényképe. A progresszív költség függvényképe. Az állandó Könyvelőitek költség
függvényképe. A viszonylag állandó költségek és azok ábrázolása, függvényképe.
A költségek redukálása. A redukált Könyvelőik proporcionális költség és a redukált fix
költség.
 

könyvelőiroda

 
Eredményszámítás. Az eredménykimutatás könyvelőirodát és összeállítása. Az
eredménykimutatás összeállításának célja. Az eredménykimutatás fogalma. Az
eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye. A könyvelőirodának
pénzügyi műveletek eredménye. Szokásos vállalkozási tevékenység eredménye. Rendkívüli
eredmény. Az adózás előtti eredmény. Az adózott eredmény. A mérleg szerinti eredmény.
Az eredménykimutatás formái. A fokozatos (lépcsőzetes), a mérlegszerű (kétoldalas) és a
soros formában összeállított könyvelőirodában eredménykimutatás. A fokozatos (lépcsőzetes)
formában összeállított eredménykimutatás jellemzői. A mérlegszerű (kétoldalas, számla
jellegű) formában összeállított eredménykimutatás könyvelőirodából jellemzői. A
könyvelőirodán soros formában összeállított eredménykimutatás jellemzői.
 
Az eredménykimutatás összeállítása összköltség és forgalmi költség eljárással. Az időszaki
hozamok (bevételek) és könyvelőirodára ráfordítások számbavétele. Az üzemi (üzleti)
tevékenység eredményének megállapítása a kétféle könyvelőirodáról eljárással. Forgalmi
költség eljárás alkalmazásával az üzemi (üzleti) eredmény összetevői könyvelőirodánál a
kibocsátás hozamai és a könyvelőirodával kibocsátás ráfordításai alapján. Az összköltség
eljárás alkalmazásával az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének összetevői a kibocsátás
hozamai és a termelés (teljesítmény előállítás) bekerülési könyvelőirodához értéke alapján. Az
aktivált saját teljesítmények figyelembe vétele az eredményszámítás során.
Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás. A realizált könyvelőirodától eredmény
kimutatása közvetett módszerrel. Az üzemi hozamok számbavétele. Az könyvelőirodákor
értékesítés nettó árbevétele. Az könyvelőirodának aktivált saját teljesítmények. Az egyéb
bevételek. Az üzemi ráfordítások számbavétele. A könyvelőirodába teljesítmények előállítási
költségei. Az anyagjellegű ráfordítások. A személyi könyvelőirodámmal jellegű ráfordítások.
Az értékcsökkenési leírás. Az egyéb ráfordítások.
Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalma. Az értékesítés könyvelőirodában nettó
árbevétele és annak megállapítása. A belföldi értékesítés nettó árbevétele. Az export
értékesítés nettó árbevétele.
Az aktivált saját teljesítmények könyvelőirodából tartalma és számítása. A saját termelésű
készletek állományváltozása. A saját előállítású eszközök aktivált értéke.
Az anyagjellegű ráfordítások tartalma és számbavétele. Az anyagköltség tartalma. Az
igénybevett szolgáltatások értéke. Egyéb szolgáltatások értéke. Az eladott áruk beszerzési
értéke. (ELÁBÉ). Az eladott (közvetített) könyvelőirodára szolgáltatások értéke
 
A személyi könyvelőirodán jellegű ráfordítások tartalma és számbavétele. A bérköltség és
tartalma. A személyi jellegű egyéb kifizetések. A bérjárulékok.
Az értékcsökkenési leírás tartalma és elszámolása.
Az értékesítés közvetlen költsége. Az értékesítés elszámolt könyvelőirodáról közvetlen
önköltsége. Az eladott áruk könyvelőirodához beszerzési értéke. (ELÁBÉ). Az eladott
(közvetített) szolgáltatások értéke
Az értékesítés közvetett költsége. Az értékesítési és forgalmazási költségek. Az igazgatási
költségek. Az egyéb általános költségek.
Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások tartalma és elszámolása.
Az értékesítés bruttó eredménye. A fedezeti összeg könyvelőirodánál fogalma és számítása. A
fedezeti pont fogalma. A fedezeti pont árbevétel és volumenszintje. Az könyvelőirodától
üzembezárási pont fogalma és értelmezése.
A pénzügyi műveletek eredménye. A rendkívüli eredmény könyvelőirodáig. Az adózás előtti
eredmény. Az adóalap meghatározása. Az adóalap korrekciók és kedvezmények. A fizetendő
adó megállapítása. Az adózott eredmény kiszámítása.
Az osztalékfizetés. Az osztalékfizetési korlátok. Az eredménytartalék felhasználása az
osztalékfizetéshez. A mérleg szerinti eredmény megállapítása.
 
A gazdasági könyvelőirodával tevékenység elemzésének célja és szükségessége. Az elemzés
fajtái. Mérlegelemzés. A mérlegelemzés fogalma, célja, feladata. A könyvelőirodástul
mérlegelemzés módszerei. A mérleg átfogó elemzése. Az egyes eszköz- és könyvelőirodává
forráscsoportok belső arányának elemzése.
A vagyoni helyzet alakulásának elemzése könyvelőirodaként. A tőkeerősség fogalma és
számítása. A kötelezettségek részaránya. A céltartalékok aránya könyvelőirodáért. A
befektetett eszközök fedezete. A saját tőke növekedésének mértéke. Az eszközigényességi
mutató (a tőkemultipliktor) kiszámítása.
 
A pénzügyi helyzet könyvelőirodánként alakulásának átfogó elemzése. Az adósságállományra
vonatkozó mutatók. Az adósságállomány aránya. A saját tőke aránya. Az adósságszolgálati
fedezeti mutató. Az adósságállomány fedezettsége. Az eladódottság foka.
Likviditási mutatók. A likvid eszközök értelmezése és az ez alapján számítható likviditási
mutatók.
 
A pénzügyi és a vezetői számvitel könyvelőirodánként összehasonlítása. A számviteli
szabályozás szerepe a számviteli információs rendszer kialakításában. A könyvelőirodánta
pénzügyi és a vezetői számvitel eltérő szemlélete. A pénzügyi és a vezetői számvitel
információi és azok hasznosítása. A pénzügyi számvitel könyvelőirodául keretében készített
beszámolók információi és az azokat hasznosító kör.
A vezetői számvitel kialakítása könyvelőirodásan rendszer kialakításának célja és célszerű
megoldásai.
Az „árbevételközpontú” rendszer kialakításának célja és célszerű megoldásai
könyvelőirodailag. Az „eredményközpontú” rendszer kialakításának célja és célszerű
megoldásai. Az „egyéb rendszerek kialakítása.
A vezetői számvitel és kontrolling könyvelőirodaképp rendszer kapcsolata. A kontroller
feladatai.
Költségtani ismeretek. A költség fogalma és tartalma. A kiadás fogalma és tartalma. A
ráfordítás fogalma és tartalma. Az önköltség könyvelőirodászor, a rétegköltség, a
határköltség, a maradványköltség fogalma és értelmezése.
A költségszámítás szerepe a könyvelőirodám vállalkozások gazdálkodásában.
 
2. hét
 
A költségek rendszerezése, csoportosítása könyvelőirodád. A költséggazdálkodás
hatékonyságának javítása érdekében a költségeket sokféle szempont szerint kell/lehet
csoportosítani. Az alapvető csoportosítások a következők termelés volumenének és a
költségek nagyságának bemutatása. A változás hatása könyvelőirodája az összes költségre és
az egységköltségre. A tevékenység változásához kapcsolódó költségek, a differenciál
költségek. A differenciálköltség összegének könyvelőirodánk kiszámítása.
A különböző költségek besorolása a megjelölt költségcsoportokba. Az állandó és változó
költségek alakulása különböző termelési könyvelőirodátok szinteknél.
 
3. hét
 
A költséggazdálkodás könyvelőirodái kalkuláció fogalmának értelmezése szűkebb és tágabb
értelemben. Gazdasági kalkuláció összeállítása. A munkaerő biztosításának költségei. A
feladat végrehajtása vállalkozáson belül vagy a feladat kiszervezésével.
Az önköltségszámítás fogalma, célja és feladata. Az önköltségszámítás tárgya:
könyvelőirodájuk.
 
A tevékenység alapú (folyamat) költségszámítás. A tevékenység alapú költségszámítás
elkészítése:
homogén költségcsoportok, költségfunkciók képzése,
a költségfunkciókhoz megfelelő költségjellemzők (cost drivers) rendelése,
pótlékkulcsok számítása és a költségek felosztása.
A normatív kalkuláció. A normatív kalkuláció jellemzői. A norma, a norma karbantartása. A
normáktól való eltérés. A normatív kalkuláció alkalmazásának területei.
A norma szerinti önköltség megállapítása. A normaváltozás és normaeltérés. A tényleges
önköltség kiszámítása.
A költségellenőrzés célja és feladata. A költségcsökkentés lehetőségeinek feltárása.
 
6. hét
 
A költségelszámolás fogalma könyvelőirodáik. A költségelszámolás konkrét rendszere.
Döntések a költségelszámolás rendszerének kialakításához. A tevékenységi kör és a
költségelszámolás összefüggései. A költségelszámolás célja, információs igények
könyvelőirodája.
 
A termelés (tevékenység) és a költségelszámolás. A költségelszámolás területei:
a nyilvántartások általános területi elhatárolása szerint megkülönböztetünk:
szintetikus költségelszámolást,
analitikus költségelszámolást,
a költségelszámolás és a gazdálkodási folyamata kapcsolata szerint megkülönböztetünk:
fogyasztási folyamatot, azaz a különféle erőforrások felhasználását,
értékképző folyamatot, azaz az új termékek, szolgáltatások létrehozását.
 

Képgaléria